MENÜ

A televíziózás történte

Ugyan Paul Nipkow Németországban már 1884-ben feltalálta a képfelbontás elvét a róla elnevezett pásztázótárcsával, azonban az első, nagy távolságra vezetéken továbbított televíziós adásra csak 1926-ban került sor London–Glasgow között John Logie Baird skót feltaláló jóvoltából.
A katódsugárcsövet Karl Ferdinand Braun fejlesztette ki 1897-ben.
Tihanyi Kálmán nevéhez fűződik a teljesen elektronikus, töltéstároló típusú televíziós rendszer feltalálása. 1924-ben jött rá a megoldásra, 1926-ban kelt magyar szabadalmi bejelentése, ezt követően kereste meg őt 1928-ban a Radio Corporation of America. Németországban Telefunken néven indult meg először a rendszeres adás, 1935-ben.
Másik úton indult el Mihály Dénes (1894–1953), 1933-ban E. H. Traub fizikussal együttműködve már egy olyan televíziós készüléket mutathatott be, amelyet maga még tovább tökéletesített (TELEHOR). Ez volt az a képet 240 sorra felbontó, Mihály–Traub-féle forgótükrös vevőkészülék, amelynek képét akár 2,5×3 méteres felületre is ki lehetett vetíteni. 1936 őszén az első zárt láncú televíziós közvetítésre a Gellért szállóban került sor, ahol mintegy 30 méteres távolságra közvetítettek televíziós képet.
1929-ben már Anglia is elkezdte a kísérleti műsorszolgáltatást a BBC fennhatósága alatt, 1936-ig John Logie Baird készülékével, majd az EMI–Marconi Company által kifejlesztett elektronikus képátviteli rendszerrel. Az Amerikai Egyesült Államokban az NBC 1939-ben sugározta első televíziós adását.
1929-ben a Bell laboratórium már bemutatta a színes televíziót, és 1940. január 12-én az első tévélánc is megkezdte a működését.
Peter C. Goldmark (1906–1977), a budapesti születésű mérnök, fizikus 1936. január 1-jétől 1971-ig (nyugdíjba vonulásáig) a CBS alkalmazottja volt (hosszabb ideig annak igazgatója is). Ő dolgozta ki az első használható színes televízió-szabványt a CBS-nél 1940-ben. (Emellett ő találta fel a mikrobarázdás lemezt 1944-ben, s űrtávközlési alkalmazások fejlesztőjeként is tevékenykedett.)
A 20. század végére a televízió a legnagyobb hatású tömegmédiummá vált világszerte.

A Magyar televíziózás története

 

1946 tavaszán a Közlekedési és Posta Kiállításon láthatta a közönség a televíziót működés közben. A műsor egy három méter hosszúságú hurokfilm volt, amelyen három nő beszélgetett. Nemes Tihamér szerkesztett hozzá katódsugárcsöves letapogatással működő készüléket. A katódsugárcső működéséhez szükséges 1000 voltos anódfeszültséget szárazelemekből álló oszlop szolgáltatta.[1]

1953. január 23-án döntés született a hazai televíziózás megindításáról. A döntés értelmében a közben Újpestről Kőbányára települt Orion gyárat bízta meg a Minisztertanács, hogy haladéktalanul kezdje meg televízió vevőkészülékek gyártásának technikai előkészületeit. Eleinte egy 14 x 18 cm-es képméretű vevőkészüléket fejlesztettek ki, úgyhogy az 1954. január 20-án meginduló első próbaadások már ezeken a készülékeken voltak láthatóak. A nagy tömegeket vonzó őszi mezőgazdasági vásár egyik kiemelt látványossága is ez a tévékészülék típus volt. A vásárt követően a Corvin Nagyáruház, akkori nevén Budapest Nagyáruház kirakatában is díszhelyen mutatkozott be a televízió.

Az első adó terjesítménye 100/50 W (Visontai Péter, Molnár János, 35 mm-es filmhez filmbontó: Nemes Tihamér). Az első adás 1954 december 16-án történt: Láng Éva mérnökről készült diapozitívet közvetítettek a Gyáli úti épületből, s ezt az Orion gyár épületében, 4 km-rel távolabbról vették. Ugyanazokat a léghűtésű adócsöveket használták, amelyekkel Bay Zoltán 1946-ban a Hold radar-visszang kísérletet végezte.[2]

1955. augusztusára megszületett a szériagyártásra szánt tévékészülék első prototípusa, az Orion AT-501.

1956. tavaszától kerültek az első készülékek forgalomba, kezdetben csak Budapesten, az akkori Lenin körúti Ravill-Kereskedelmi Vállalat boltjába, 5500 Ft/db áron (akkor egy mérnök fizetése átlag 550-650-Ft volt), amelyből közel tíz nap alatt adtak el 150 darabot. 1957-re 5000 darab eladását célozták meg.
1957. május 1. Elindul a magyar televíziózás. Az első tévéközvetítés a május 1-jei felvonulásról.

1957. május 1-jén hivatalosan megindult a Magyar Rádió és Televízió műsoradása. Nem hivatalosan már 1957. február 23-án beszüntették a próbaadások sugárzását, innentől fogva „élesben” mentek műsorok, felkészülési időt hagyva a májusi indulásra.

Központi határozatra már 1956 tavaszától kísérleti adások voltak Budapesten, keddi és pénteki napokon. Október 23-a keddre esett, aznap az adás elmaradt.

1957. február 23-án a Széchenyi-hegyi 1 kW-os adóról megindult az 50–90 km-es körzetben fogható kísérleti adás, heti két napon, zenei és irodalmi műsorokkal. Megérkezett az első PYE-közvetítőkocsi, amely mikrohullámú adójával 20–30 km távolságban játszódó események továbbítására is alkalmas volt.

Ebben az időszakban kiemelt fontosságú volt a munkásság politikai és kulturális műveltsége, leginkább Pécs környékén, ahol szén- és uránbányászat folyt. Párt- és kormányzati utasításra Pécsett kellett kiépíteni a második magyar televíziós adót. A feladattal a Posta Kísérleti Intézet munkatársát, Molnár Jánost bízták meg. Az adó rendelkezésre állott ugyan, de arra senki nem gondolt, hogy hogyan jut el a műsor Pécsre. Az ötvenes években alkalmazott rézkábelek erre a célra teljesen alkalmatlanok voltak (a rádióműsorok továbbítására persze megfeleltek). Molnár ekkor megvizsgálta annak lehetőségét, hogy vevőkészüléket telepít a helyszínen, és annak a jelét továbbítja az adóra. Ám ez is lehetetlennek bizonyult: a budapesti adó horizontja csak Dunaföldvárig ért. Az akkori gazdasági helyzetben reménytelen volt átjátszó állomást építeni, vagy vásárolni. A vételhez elképesztő méretű parabola vevőantennára lett volna szükség. Molnárnak ekkor ragyogó ötlete támadt: talált a Mecsekben egy olyan völgyet, vízmosást, amely részben parabolid formájú volt. Ennek a völgynek volt egy pontja, ahol ki lehetett szűrni az új adótól származó zavarjeleket, és kellő erősséggel fogni lehetett a budapesti adó jelét. A budapesti és a pécsi adó frekvenciája közel volt egymáshoz, és a rendkívül nagy jel–zaj-arány miatt a pécsi adó alsó oldalsávjának jelei zavarták volna Budapest vételét. Ezt úgy küszöbölték ki, hogy a vevőt egy kisebb facsoport mögé helyezték, amely kellőképpen árnyékolta a pécsi adó sugárzását. Ezt a jelet használták fel a mecseki adó modulálásának céljára. [1] A pécsi adó 1958-tól az OIRT 2-es csatornán, az 59,25 MHz-en működött, ezt később az RTL-klub kapta meg. (Lekapcsolása 2013 október 31-ére várható.) Tekintettel arra, hogy az OIRT szabvány szélesebb frekvenciasávot engedélyez, mint a CCIR, ezért ennek az adónak lehetett oldalsávi sugárzása a budapesti adó 49-57 MHz jeltartományában.

1958 második felében a székesfehérvári VT (Videoton) gyár is megkezdte a tévékészülékek fejlesztését és gyártását a növekvő népszerűség kielégítése céljából. Ekkoriban hiánygazdaság működött, vagyis nem volt annyi készülék a piacon, amennyire igény lett volna. 1960. június 30-án az előfizetők száma már 78 681 főt tett ki.

1960-ban a Videoton gyár bemutatta első önálló fejlesztésű, Tavasz típusú készülékét. Az Orion gyárban elkészült a 400 000. tévékészülék, amelyből 53 000 exportra került (KGST megállapodás szerint).

1969. április 5-én sugározták az első színes adást hazánkban, megkezdődtek az első francia importból származó színes készülékek forgalmazása is, bár az ára visszatartóerővel bírt, emiatt az akkori státuszszimbólum egyik tárgyává lett. Az első színes adásokat is ezeken az akkor az országban működő 2-300 francia kísérleti készüléken lehetett fogni.

1970-ben az első színes helyszíni közvetítés az április 4-ei díszszemle volt. Az előfizetők száma ekkorra már (augusztusra) elérte az 1 millió 700 ezret, amely előfizetésekhez tartozó készülékek zömét a hazai gyárak adták. Ugyanebben az évben kezdődött meg a hazai színes készülékek gyártása is.

A Magyar Televízió 1982. november 30-án elindította a teletext szolgáltatást.

A televíziózás kronológiája

 

1919. július 7. 30 soros állókép tévéközvetítését mutatja be Budapesten Mihály Dénes.

1924. február 27. Az MFI (Magyar Film Iroda Rt.) bemutatja első filmhíradóját.

1928. július 2. A Jenkins Laboratories rövidhullámú adója megkezdi rendszeres "rádiófilm" közvetítéseit az USA keleti partja számára.

1928. november 20. Németországban kísérleti tévéadások kezdődnek.

1929. augusztus 20. A BBC először közvetít Baird 30 soros rendszerében kísérleti televízióadást. Az első műsorok 30 percesek voltak.

1930. március 31. Az első 30-soros tévéadás a képhez szinkronizált hanggal a BBC-nél.

1931. május 2. Az első kísérleti tv-sugárzás Moszkvában.

1934. november 15. A kis sorszámú (30 soros), Nipkow-tárcsás tv első rendes adása Moszkvában.

1936. augusztus 1-6. A berlini olimpián készül az első "filmklip", és ekkor sugározzák az első európai tévéadást.

1936. november 2. A BBC televízióadásának indulása 405 soros rendszerben, 3 MHz-es, csúcstechnológiájú, széles sávú átvitellel.

1947. március 25. Délben televidphon (televízió)-kísérlet a Magyar Rádió 1. stúdiójában.

1954. január 29. Heti két adással elkezdi a tévéműsorok kísérleti (még nem rendszeres) sugárzását a Magyar Televízió.

1955. szeptember 22. A brit ITV indulása

1957. május 1. Az MTV hivatalosan megkezdi adását a május 1-jei felvonulás közvetítésével.

1957. június 2. A Magyar Televízió Képes Híradójának, a tv-híradó ősének első adása.

1962. július 10. Telstar-1: tv-képek első műholdas közvetítése az USA-ból Angliába és vissza.

1963. július 26. A Syncom-2, az első geostacionárius pályán levő távközlési műhold felbocsátása.

1967. július 1. A rendszeres színes tévéadások kezdete a BBC2-n. (a BBC1 és az ITV 1969. november 15-én követi)

1989. február 5. A Sky műholdas tévéadások indulása Nagy-Britanniából.

1998. október 31. A digitális Sky műholdas tévéadások indulása Nagy-Britanniában.

1998. november 15. A brit digitális földi tévéadások indulása / ONdigital indulás

 

 

 

 

 

 

 

A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van

 

 

Honlap készítés ingyen

Asztali nézet